Megérdemelten nyertünk, mert a második harmad elejétől már mi voltunk a jobbak.
Khudobin tartotta őket sokáig, de érezhető volt, hogy ha sikerül megtörnünk, akkor vége lesz. Kunitz hatalmas rakétájánál meg is tört a srác.

Sutter két kurva szép gólt szerzett, ez most nagyon kellett. Az első góljánál szép volt a Bennett-Neal-Sutter játék, a másodikat meg ő maga szépen csinálta.

Egészen az első gólunkig nem volt semmi szerencsénk, illetve bénáztunk is. Két olyan helyzetünk is volt, amikor ketten álltunk másfél méterre a kapustól, védő sehol, de egyszer sem passzoltunk, hanem lövés volt. Az egyik Neal volt, a másodikra nem emlékszem, hogy ki. Ilyenkor önzetlennek kéne lenni, és akkor lehetett volna ez a meccs 6-2 is - na nem mintha elégedetlen lennék.

Mindegy, lényeg, hogy hajtottunk nagyon, és a végére csak-csak beérett a munka gyümölcse és felőröltük őket.
Az ilyen meccseket szeretem. Főleg mivel - ahogy elek is írta - én is tök nyugodtan néztem a meccset abban a tudatban, hogy jobbak nálunk, nincs már itt lófasz keresnivalónk se.
Még szerencse, hogy este 8-kor tök hirtelen úgy beálmosodtam, hogy le is feküdtem, így aludtam egy laza 4 órát a meccs előtt, mert ha ezt a meccset alvás nélkül kezdem el nézni, a második harmad után elmentem volna aludni, az tuti.